SELF-REPARENTING

Amikor eltemetjük érzéseinket,

eltemetjük, kik is vagyunk valójában.

A gyermekkori érzelmi, fizikai traumák, sérülések alatt megtanultuk, hogyan válasszuk le magunkat a fájdalmas érzéseinkről. Abban az időben ez valószínüleg segített nekünk, hogy megvédjen minket a szenvedéstől. A feldolgozatlan élmények azonban, tudattalan emlékekké váltak és lényünk zsigeri szintjén tovább élnek bennünk, később pedig utódjainkban. A méhen belüli lét, a születés és kisgyermekkor körülményei meghatározzák és hosszú távon befolyásolják egészségi, pszichés állapotunkat, felnőttkori élettörténetünk alakulását.

A Self-reparenting, újraszülősítés során felismerjük, hogy ezek a múltban rekedt sérülések miként felelősek felnőttként adott számos reakciónkra, melyek gyakran ellentétben állnak valódi igényeinkkel, céljainkkal. Bár a múltunk már nem létezik, elmúlt, így lényegében nem az időben utazunk visszafelé, hanem elindulunk befelé, oda ahol a válaszaink vannak.

A belső gyermek mindannyiunkban ott él,

azok a minták formálták, amiket gyerekkorunkban kaptunk.

Szívünk ajtaja mögött arra vár, hogy valami csodálatos dolog történjék.



Ahogy beléptünk az emberi élet tapasztalataiba, mindannyiunknak biztonságra, elfogadásra, az összetartozás érzésére volt szükségünk. Gyermekként számos életkészséget kellett megtanulnunk szüleinktől, beleértve azt is hogyan gondoskodjunk saját érzelmi és fizikai szükségleteinkről. Ezek a tapasztalatok alakítják, hogyan látjuk most magunkat és hogyan viselkedünk másokkal.

A Self-reparenting, az öngondoskodás azon formája, amikor újratanuljuk, miként adhatjuk meg önmagunknak azokat a fizikai és érzelmi szükségeleteket, melyeket esetleg nem kaptunk meg környezetünktől és melyek így állandó hiányérzetként uralnak minket. A teljesség iránti sóvárgásunk késztet arra, hogy ezt az űrt kívülről betöltsük, munkával, párkapcsolati vagy egyébb függőségekkel.

Miközben felismerjük korai élettörténeteink személyiségünkre gyakorolt támogató és korlátozó mintáit, lehetőségünk nyílik egy új kapcsolat kialakítására elhanyagolt, elfeledett Belső gyermek énrészeinkkel vagy azokkal a nehézségekkel, melyeket gyerekkorunk óta cipelünk. 

Ahelyett hogy ellenállnánk vagy állandóan küzdenénk az élet viharos szelével, tudatosságunk erejével vizsgáljuk meg együtt Belső gyermekünk elakadásait, sérüléseit, hiányait, hogy érzelmileg függetlenedhessünk negatív mintáinktól és újraírhassuk transzgenerációs Sorskönyvünket.

Felszabadult energiáink jutalma, hogy azt érezzük, hazataláltunk. Önmagunkba, önmagunkhoz, újraélesztve a kreativitásunk, életerőnk, intuíciónk magvát is.

A 9 HÓNAPOS ÚJJÁSZÜLETÉS program, a változtatás szabadságáról szól.

Arról, ahogy kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, függetlenül attól, hogy mit tapasztaltunk a múltban történt eseményektől. Elköteleződünk amellett, hogy felszabadítsuk személyiségünknek azon blokkolt energiáit, melyek viselkedésünkben, gondolkodásunkban, érzéseinkben a korai sorskönyvi programozás korlátozó hatása alatt tartanak minket. Felszabadult energiáink jutalma, hogy megérezzük, ahogy hazatalálunk, önmagunkba, önmagunkhoz. Belső erőforrásainkhoz kapcsolódva elhagyhatjuk maladaptív viselkedéseinket, visszatérő önsorsrontó automatizmusainkat. Miközben tudatosan megéljük a változás dinamikáját, kiaknázzuk a lehetőségeket, új célokat tűzünk ki, hogy megteremtsük az összhangot az optimális teljesítményekhez, a kiteljesedett élethez, játszmamentes kapcsolatokhoz.

Ahogy feltárjuk, hogyan tükröződnek vissza jelen tetteinkben, érzéseinkben, kapcsolati mintáinkban gátló parancsaink, szüleinkhez, előző generációkhoz, gyerekkori tapasztalatainkhoz fűződő sebzett viszonyunk, megértjük miként vesztettük el a kapcsolatot valódi önmagunkkal. Azáltal, hogy megengedjük magunknak, hogy a felszínre kerülő érzelmek, igények szükségleteket teljes kifejeződést nyerjenek, miközben éberen és együttérzően figyelünk rájuk, lehetőségünk nyílik egy új kapcsolat kialakítására elfeledett belső gyermekénrészeinkkel, vagy azokkal a láthatatlan nehézségekkel, melyeket gyerekkorunk óta cipelünk.

Tudatosságunk erejével, ahelyett hogy folyamatosan küzdenénk vagy ellenállnánk az élet viharos szelének, rájövünk mik azok a területek, amikre érdemes odafigyelnünk, amiket érdemes továbbfejlesztenünk vagy mik azok az erőforrások, amikre már most is támaszkodhatunk. Így a karmikus csomóink az inspiráció, a mély megértés és a szív vezetőjének eszközévé vállnak. Megtanulunk tudatosan az itt és mostban élni és azzá válhatunk, akik valójában vagyunk.

Mi a Self-Reparenting?

Eredetileg a Reparenting (magyarul újranevelés, újraszülősítés) kifejezést a Tranzakció Analízis (TA) rendszerében fejlesztették ki. Számos módszere és formája létezik a pszichoterápiában a teljes regressziótól, az időkorlátozott regresszióig, a spot reparentig, amikor is a terapeuta veszi át a "szülő" szerepét, hogy megtanítsa betegeit produktívan élni a világban.

A Self-Reparenting az önismeret legnépszerűbb formája, melyben a kliens (a terapeuta helyett) önmaga újranevelését végzi, de már a saját, belső erőforrásaira támaszkodva. Bármilyen életszakaszban történt is az elakadásod, megvan benned a lehetőség arra, hogy feldolgozd a veszteségeidet és kezedbe vedd a jelened és a jövőd irányítását.

A Self-Reaprenting, Belső gyermek énrészünk megismerése, elfogadása, felnevelése elkötelezett szándékot, tudatos munkát, befektetett energiát és személyes felelősségvállalást igényel. Szem előtt tartva, hogy milyen hosszú ideig működtünk a régi hiedelmekből, vagy narratívákból, fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy ez a folyamat nem megy egyik napról a másikra, könnyen visszaeshetünk a régi mintákba, ha elfáradunk vagy stresszesek vagyunk.